/Niall Horan/
- Hát,itt lennénk. - sóhajtottam,közben a házamra mutattam.
- Elkísérlek az ajtóig. - mosolygott rám.
Nem tudtam ellenállni neki,és nem is akartam. Fellépkedtem a lépcsőfokokon, s lassan az ajtóhoz léptem. Bambán nézett maga elé,láttam rajta hogy szeretne valamit.
- Jól éreztem magam. - törtem meg a köztünk lassan már kínossá váló csendet, s közben a kulcsomat kutattam a most feneketlennek tűnő redikülömben.
- Én is. - rázta meg a fejét. - Hát,én most megyek. Nem zavarok tovább. - lassan kezdett csúszkálni a lába a lépcsőn. Nem. Most nem szabad elengednem. Gyorsan,valamit ki kell találnom hogy magamnál tartsam.
- Öhm...nem jössz be? Iszunk valamit. Már ha van kedved, természetesen. - hadartam.
- Hááát. - húzta a választ -De csak egy kicsit.- egy kis fény csillant a szemében.
Lábát visszarántotta majd miután kinyitottam az ajtót, utánam eredt.
- Dobd le a kabátod és a cipőd ide! - mutattam az előszobai fogasra.
Lekaptam a kabátom majd egyenesen a konyhába vettem az irányt. Kinyitottam a hűtőt,és valami hideg innivaló után kutattam. - Narancs jó lesz? Vagy csináljak limonádét?
- A narancs tökéletes! - kiáltott még mindig az előszobából. - Amúgy,ezek a te rajzaid? - lépett be a konyha ajtón.
Kikaptam az üveget a fridzsiderből és igyekeztem válaszolni.
- Igen. Többnyire az enyémek. - kezébe adtam a pohár narancslevet majd a pultnak támaszkodtam. Velem szembe állt,s lassan szürcsölgette a jéghideg innivalót.
- Szépen rajzolsz! Engem nem lenne kedved lerajzolni?- mosolygott kajánul.
Van valami a mosolyában, valami, ami egyszerűen megörjített.Csak bólintottam, közben a pohár aljára kacsingattam. Nem vette észre hogy nézem őt és azt ahogyan szemeivel testemet méregetette. Arcán csillogott valamilyes féle huncut mosoly. Tekintetét kerestem,de ő csak a poharára és annak tartalmára koncentrált, s lassan kortyolgatta azt. Beleborzongtam abba, hogy Én és Ő, csak mi ketten vagyunk a lakásban. Elgondolkodtam azon mennyi lehetőségünk lehetne arra, hogy hasznosan töltsük el az estét. Nagyon elbambulhattam, mert mikor felnéztem éppen egy gyors mozdulattal tette le, a már üres poharat. Ellökte magát pulttól majd hozzám lépkedett. Kivette a kezemből a poharat, letette a pultra, majd lassan végig simított az arcomon. Megremegtem. A szívem kiszakadni készült a mellkasomból. Méreg zöld szemei az arcomat fürkészték. Olyan közel volt, túl közel. Kezét a derekamra rakta,majd teljes erejével a konyhapultnak nyomott. Megállt, nem mert mozdulni. Ajkai után kaptam. Mézédes ajkai simogatták az enyémet. Éreztem, hogy kicsit meglepődött a lépésemen, de nem tiltakozott. Nyelvét lassan áttolta a számba míg nem az enyémbe ütközött. Különös borzongás töltött el. Kirázott a hideg. Átkaroltam a nyakát és átadtam magam neki. Nem érdekelt hogy ez csak a második randink,akartam őt, itt és most. Lábamat a derekához emeltem. Szája éhesen tért át a nyakamra. Erősen megszívta a bőrt, mire felmordultam. Keze játszani kezdett a testemen. Izgatóan végig simított az oldalamon majd megmarkolta a combom,majd a fenekemet. Szája egyre lejjebb haladt, mikor nyelve a ruhámba ütközött. Rámnézett,majd a felsőmre. Mutató ujját a pántba akasztotta,és egy egyszerű mozdulattal lerántotta azt a dolgot, ami eddig visszatartotta a vadállatot. Megmarkolta a mellem, majd ismét a nyakamat faldosta. Merev férfiassága egyértelműen fúródott a hasamba. Szabad kezemmel a pólója alá nyúltam, és végig simítottam testén. Elhátrált, majd megvált tőle. Ajka éhesen tapadtak az enyémre. Belefeledkeztem a csókjàba. Ha anyu tudnà mit készülök csinálni...De időm sem volt belegondolni, mert Niall felkapott és a nappaliban lévő kanapéra fektetett. Lerángatta magáról a farmerját,majd leült a kanapé szélére. Ennyi?! Soha nem kívántam még így senkit, és Ő itt megállt. Éppen felülni készültem, mikor, a még rajtam tanyázó nadrágra csapott.
- Ne menekülj! - vigyorodott el,majd felém mászott. Forró teste az enyémhez simult. Végig nyalt az alsó ajkamon,majd csókolni kezdett. Kezemet ágáskodó boxerébe csúsztattam. Éreztem forró férfiasságát. Amint hozzáértem, Niall ugrott egyet. Behunyta a szemét, majd az aktust imitálva, elöre döfte a csípőjét.
- Vic, el fogok menni, ne csináld, kérlek! - hangja kétségbeesett volt. Kihúzta a kezemet az alsójából, majd a fejem felé nyomta.Kezével kapkodóan gombolta a nadrágomat, majd mikor már csak egy szál fehérnemű volt rajtam, felkönyökölt.- Hmm. Nem rossz! - nyalta meg az ajkát. Felvont szemöldökkel néztem a teljesen kipirosodott arcára. - Gyönyörű vagy! - nyelt egyet, majd mocorogva megvált a boxerétől. Ismét felém kerekedett. Lehámozta rólam az alsómat, majd rámnézett. Szemében láttam a vágyakozó tüzet. Fejem mellé tenyerelt, majd hosszan csókolni kezdett, s közben lassan belémhatolt. Belenyögtem a csókba. Isteni érzés volt,ahogyan ütemesen kezdte mozgatni a csípőjét. Testén apró verejték cseppek jelentek meg, s nagyokat nyögött. Ajkai nyakamat kényeztették, Én pedig izmos vállába "kapaszkodtam". ~Niall minden fiúnál másabb. Nem csak szexre kellek neki, érzem. Érzelmes srác,akinek szüksége van egy lányra,akihez odabújhat, aki kényeszteti Őt.~Gyorsan mozgott, és néha a nyakamba harapott. Nyögdécselésünk visszhangzott az üres lakásban. Niall hangja meglepően mélyebb volt, mint általában. Szemeit összeszorítva koncentrált Rám és "dolgára".
- Victoria nem bírom tovább! - nyögte, kissé felegyenesedett, majd éreztem ahogyan megfeszül és belém élvez. Egyszerre mintha áram futott volna végig a gerincemen. Átéltem életem legnagyobb orgazmusát. Magamhoz szorítottam, majd egy hangos sikoly hagyta el a számat. Hogy tompítsa a hangom, ajkát az enyémre nyomta.Ziháltunk mind a ketten. Fejét a mellkasomra hajtotta, Én meg izzadt haját simogattam.
- Liam nem lesz féltékeny? - nevettem.
- Nem érdekel! - mosolyodott el. - Engem jelenleg csak Te érdekelsz! - mondta majd apró puszikat nyomott a mellemre...
Jó olvasást! /Barnie/
Lábát visszarántotta majd miután kinyitottam az ajtót, utánam eredt.
- Dobd le a kabátod és a cipőd ide! - mutattam az előszobai fogasra.
Lekaptam a kabátom majd egyenesen a konyhába vettem az irányt. Kinyitottam a hűtőt,és valami hideg innivaló után kutattam. - Narancs jó lesz? Vagy csináljak limonádét?
- A narancs tökéletes! - kiáltott még mindig az előszobából. - Amúgy,ezek a te rajzaid? - lépett be a konyha ajtón.
Kikaptam az üveget a fridzsiderből és igyekeztem válaszolni.
- Igen. Többnyire az enyémek. - kezébe adtam a pohár narancslevet majd a pultnak támaszkodtam. Velem szembe állt,s lassan szürcsölgette a jéghideg innivalót.
- Szépen rajzolsz! Engem nem lenne kedved lerajzolni?- mosolygott kajánul.
Van valami a mosolyában, valami, ami egyszerűen megörjített.Csak bólintottam, közben a pohár aljára kacsingattam. Nem vette észre hogy nézem őt és azt ahogyan szemeivel testemet méregetette. Arcán csillogott valamilyes féle huncut mosoly. Tekintetét kerestem,de ő csak a poharára és annak tartalmára koncentrált, s lassan kortyolgatta azt. Beleborzongtam abba, hogy Én és Ő, csak mi ketten vagyunk a lakásban. Elgondolkodtam azon mennyi lehetőségünk lehetne arra, hogy hasznosan töltsük el az estét. Nagyon elbambulhattam, mert mikor felnéztem éppen egy gyors mozdulattal tette le, a már üres poharat. Ellökte magát pulttól majd hozzám lépkedett. Kivette a kezemből a poharat, letette a pultra, majd lassan végig simított az arcomon. Megremegtem. A szívem kiszakadni készült a mellkasomból. Méreg zöld szemei az arcomat fürkészték. Olyan közel volt, túl közel. Kezét a derekamra rakta,majd teljes erejével a konyhapultnak nyomott. Megállt, nem mert mozdulni. Ajkai után kaptam. Mézédes ajkai simogatták az enyémet. Éreztem, hogy kicsit meglepődött a lépésemen, de nem tiltakozott. Nyelvét lassan áttolta a számba míg nem az enyémbe ütközött. Különös borzongás töltött el. Kirázott a hideg. Átkaroltam a nyakát és átadtam magam neki. Nem érdekelt hogy ez csak a második randink,akartam őt, itt és most. Lábamat a derekához emeltem. Szája éhesen tért át a nyakamra. Erősen megszívta a bőrt, mire felmordultam. Keze játszani kezdett a testemen. Izgatóan végig simított az oldalamon majd megmarkolta a combom,majd a fenekemet. Szája egyre lejjebb haladt, mikor nyelve a ruhámba ütközött. Rámnézett,majd a felsőmre. Mutató ujját a pántba akasztotta,és egy egyszerű mozdulattal lerántotta azt a dolgot, ami eddig visszatartotta a vadállatot. Megmarkolta a mellem, majd ismét a nyakamat faldosta. Merev férfiassága egyértelműen fúródott a hasamba. Szabad kezemmel a pólója alá nyúltam, és végig simítottam testén. Elhátrált, majd megvált tőle. Ajka éhesen tapadtak az enyémre. Belefeledkeztem a csókjàba. Ha anyu tudnà mit készülök csinálni...De időm sem volt belegondolni, mert Niall felkapott és a nappaliban lévő kanapéra fektetett. Lerángatta magáról a farmerját,majd leült a kanapé szélére. Ennyi?! Soha nem kívántam még így senkit, és Ő itt megállt. Éppen felülni készültem, mikor, a még rajtam tanyázó nadrágra csapott.
- Ne menekülj! - vigyorodott el,majd felém mászott. Forró teste az enyémhez simult. Végig nyalt az alsó ajkamon,majd csókolni kezdett. Kezemet ágáskodó boxerébe csúsztattam. Éreztem forró férfiasságát. Amint hozzáértem, Niall ugrott egyet. Behunyta a szemét, majd az aktust imitálva, elöre döfte a csípőjét.
- Vic, el fogok menni, ne csináld, kérlek! - hangja kétségbeesett volt. Kihúzta a kezemet az alsójából, majd a fejem felé nyomta.Kezével kapkodóan gombolta a nadrágomat, majd mikor már csak egy szál fehérnemű volt rajtam, felkönyökölt.- Hmm. Nem rossz! - nyalta meg az ajkát. Felvont szemöldökkel néztem a teljesen kipirosodott arcára. - Gyönyörű vagy! - nyelt egyet, majd mocorogva megvált a boxerétől. Ismét felém kerekedett. Lehámozta rólam az alsómat, majd rámnézett. Szemében láttam a vágyakozó tüzet. Fejem mellé tenyerelt, majd hosszan csókolni kezdett, s közben lassan belémhatolt. Belenyögtem a csókba. Isteni érzés volt,ahogyan ütemesen kezdte mozgatni a csípőjét. Testén apró verejték cseppek jelentek meg, s nagyokat nyögött. Ajkai nyakamat kényeztették, Én pedig izmos vállába "kapaszkodtam". ~Niall minden fiúnál másabb. Nem csak szexre kellek neki, érzem. Érzelmes srác,akinek szüksége van egy lányra,akihez odabújhat, aki kényeszteti Őt.~Gyorsan mozgott, és néha a nyakamba harapott. Nyögdécselésünk visszhangzott az üres lakásban. Niall hangja meglepően mélyebb volt, mint általában. Szemeit összeszorítva koncentrált Rám és "dolgára".
- Victoria nem bírom tovább! - nyögte, kissé felegyenesedett, majd éreztem ahogyan megfeszül és belém élvez. Egyszerre mintha áram futott volna végig a gerincemen. Átéltem életem legnagyobb orgazmusát. Magamhoz szorítottam, majd egy hangos sikoly hagyta el a számat. Hogy tompítsa a hangom, ajkát az enyémre nyomta.Ziháltunk mind a ketten. Fejét a mellkasomra hajtotta, Én meg izzadt haját simogattam.
- Liam nem lesz féltékeny? - nevettem.
- Nem érdekel! - mosolyodott el. - Engem jelenleg csak Te érdekelsz! - mondta majd apró puszikat nyomott a mellemre...
Jó olvasást! /Barnie/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése